Igen, lehetséges. A talaj állapota, humusztartalma, pH-ja, szerkezete, szervesanyag-tartalma és még sok paramétere, mind-mind meghatározza növénytermesztésünk sikerét. A talaj tápanyag ellátása elengedhetetlen ahhoz, hogy hosszú távon fenntarthassuk, sőt növelhessük a talaj tápanyag szolgáltató képességét.
A tápanyag ellátásnak mára már fontos részévé vált a szervesanyag gazdálkodás, melyben egyre nagyobb szerep jut a tarló és szármaradványoknak. Mivel már kisebb mennyiségű föld feletti szártömeg is kedvezőtlen hatással van a következő évek növénytermésére, ezért fontos feltétel ezen szármaradványok megfelelő lebontása.
A növények vázának nagy része cellulóz, de ezen kívül pektin, hemicellulóz, lignin, szuberin, és fehérjék is alkotják. A cellulóz annyira ellenálló, hogy csak erős savakkal vagy ammóniás réz-oxid oldattal lehetséges a bontása. Ezen kívül a természetben csak néhány gomba, baktérium és rovar képes lebontani, de természetesen a termőtalajban is léteznek cellulózbontó baktériumok, melyek a cellulózt humusszá alakítják.
Mitől is függ a szármaradványok lebomlásának sebessége? Egyrészt a talaj általános állapotától, másrészt a szármaradványok aprítási méretétől, kémiai összetételétől. Az el nem bomlott szerves anyagok nagy mértékben rontják a talaj fizikai tulajdonságait, művelhetőségét, általános állapotát. Ez elsősorban a bemunkált szármaradványok kémiai összetételére vezethető vissza. A nagy mennyiségben leszántásra került szármaradványok szén tartalma magas, míg a nitrogén tartalma alacsony, ezért a bontó baktériumok a talajból, a növények számára is felvehető formában rendelkezésre álló készletekből fedezik és építik be szervezetükbe a nitrogént, amivel csökkentik a növények által felvehető nitrogén mennyiséget. Ezt nevezzük pentozán hatásnak.
Ez a hatás megelőzhető a szármaradványok lebontásának felgyorsításával, mert ez esetben a lebomlás végbemegy a növények jelentősebb mértékű nitrogén felvételi igényét megelőzően.
A Mikro-Vital C+ két olyan új baktériumot is tartalmaz, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a szármaradványok lebontásához az általuk termelt enzimek segítségével. Ezen kívül a talajban több közvetlen és közvetett funkciójuk is van. A foszfátokat oldhatóvá, azaz a növény számára felvehetővé teszik, valamint Nitrogént kötnek.
Ezen kívül pedig versengenek a patogén gombákkal a nélkülözhetetlen elemekért, mint a vas, valamint sziderofór anyagokat termelnek, melyek által antibiotikus hatás lép fel a növénypatogén gombákkal szemben. Cellulóz bontó hatásukon kívül proteázokat (fehérjebontókat) és kitinázokat is termelnek.
Ezek a baktériumok széles hőmérsékleti skálán életképesek, így még hatékonyabbá teszik a növényi szármaradványok lebontását.
Legutóbbi hozzászólások